És íme, itt az új fejezet!

Ahogy a címből ki lehet venni, igen, megjelenik jó barátunk Lengyelország. Olaszország menne felébreszteni két főhősünket, hogy vendég van, de ő csak visszarohan olyasmit mondván, amire már Japánnak is elő kell venni a fényképezőgépét, hogy megörökíthesse. Közben a vendégek észreveszik, hogy van némi hasonlóság a két krumpli zabáló testvér között, amit persze Kiku megint rögzít fénykép formájában. xD

De tudom, hogy mire vagytok kíváncsiak. Hogy mi az a jelenet főszereplőink között? Hááát, sajnálom…., olvassátok csak el! :D

Hát eljött a kinézet váltás ideje is, mivel már az Újév egy ideje elmúlt…. Hogy őszinte legyek valójában már 10.-e előtt le szerettem volna cserélni, csak hát itt volt a félév és a megannyi dolgozat (,bár most meg a témazárók íratásának jött el az ideje…). Meg persze imádtam az előző kinézetett! Miért olyan nehéz megválni az ilyenektől számomra? :’(

Most a Vocaloidot választottuk ki az első téli kinézetünknek. Ez az előzőhöz képest nagyon világos, de ezek a viszonylag fakó (mondhatni pasztell) színek meg számomra elég kellemesek. De miért pont ez? Valójában semmi különös oka nincs annak, hogy őket, és azon belül Mikut választottuk, csak fel lett téve a kérdés „Vocaloid?”. (Bár, hogy a kételyeket eloszlassam, szeretjük és ismerjük is őket. ;))  Bár én másra voksoltam, de hogy Oka-chant idézzem: „Ezzel a képpel senki nem merne ide visszajönni…”. De nem baj, majd Februárban teszek egy próbát a képpel a honlapon! >:D

Mivel jól elhúztam az új dizájn megcsinálását, ezért holnap kaptok egy fanfictiont (amit ma szerettem volna közzétenni, de hát nem jött össze) és mint mindig, a szeretett Nekem te vagy a legfontosabb! következő fejezetét! :)

Amúgy remélem minden diáktársam számára jól sikerült az első félév! :D

A szokásosnál kicsit előbb hoztam, de remélem, hogy ti ennek inkább csak örültök! :)

Erzsike a vele történt traumákat mondhatni feldolgozza egy álomban. És itt nem csak a Bukarestben történtekről van szó, hanem még egyik félelme is napvilágot lát eme világban. De meg fog jelenni egy HERO (nem Amerika xd) a végén, aki természetesen megmenti, aki majd olyat mond a lánynak, hogy Bözsi erre hirtelen fel is kell. Az ébredést követően ismét egy kis aranyos bekezdés jön, amit nem biztos, hogy kinéztünk volna szép hazánkból… ;D

Szóval jó olvasást hozzá!

Hát igen, én mondtam, hogy bármikor jöhet az új fejezet! >:D

Ebben a fejezetben megismerjük történetünk többi főszereplőjét. Alice mondhatni beleviszi a 2 amerikai kontinensről származó testvérpárt egy ’kis’ buliba, amit inkább ennek a fejezetnek a végén lehet érezni, hogy a szállás mégsem ingyen van… Elárulom, hogy itt már lehet sejteni, hogy ki kivel fog majd turbékolni. :D

Már megint a képpel van bajom… Nem minthogyha Francis olyan sokat szerepelne, inkább ő van álfőszerepben (Aliccel együtt), csakhogy egyszerűen nincs olyan kép, ahol a történet hangulatához tudnék kettőjükről találni valami jót… :(

Jó olvasást hozzá, és ígéretemet megtartva, ezt a fejet mindig meglepetésszerűen fogom közzétenni! >:D

Szombat van, és ez azt jelenti, hogy fel is raktuk az új fejezetet! :D

Nos, mint tudjátok az előző fejezet úgy lett lezárva, hogy Bözsi leroskadt a földre ordítozva. Ahogy a fejezet címe is elmondja, elég nehezen tudják kezelni ezt a helyzetet. Odahívják „Dr. Zoller-t„ , aki segítségével megtudjuk, hogy mi is a probléma, és még egy kis érdekes infót is megtudunk tőle hazánkról. A végén meg még egy kis pikáns jelenetre is számíthattok! ;D

De hogy mi is pontosan a baj, és mi a lesz a vegén? Hát, hajrá! Olvassátok el! :P

Nos, újabb projectbe kezdtünk bele, ami most fordításos és Hetalia(+Nyotalia)!

Megint Hetaliaaaaaa (tényleg nagyon szeretjük ezt az anime-t!). Oka-chan találta ezt a történetet, aminél igaz, hogy nem a leghosszabbak a fejezetek, de ezek összesen kb 22.000 szót (angolul) fognak kitenni, szóval lehet belőle szerintem majd rendesen csemegézni. Ráadásul a főhőseink fele a női megfelelőikbe jelennek meg. :D

A történetet Amerikával (Alfred) és Kanada női változatával (Meg) kezdjük, és ha jól feltételeztem, akkor nagybátyjuktól menekültek el. Hát a vonatállomáson egy kis galiba miatt menekülőre kel fogniuk magukat, ééééééés így találkoznak Anglia női verziójával, de, hogy hogyan, és miért, azt szépen olvassátok csak el! ;D

A képet illetően én úgy gondoltam, hogy mivel itt több a főszereplő, és fejezetenként (szerintem) mindig lesznek majd karakterek, akik jobban ki lesznek emelve, ezért mindig más képet fog kapni a bejegyzéseknél. (Csak gondoltam megemlítem ezt is, ha már írom ezt a kis bejegyzést.) :)

Sajnos mostani képnek nem olyat találtam, amilyet szerettem volna, de Kanadáról tényleg nincs sok kép, főleg a lány változatában és legfőképpen úgy, hogy Amerikával van nőként. Összesen 2 képet találtam csak, ami használható volt…. (Szegény Kanadát tényleg alig veszi észre valaki is…) :’(

Szerintem ennél a projectnél nem ütemszerűen fogjuk majd felrakni a fejezeteket, szóval bármikor számíthattok rá! >:D

Ui.: Csak én vagyok ennyire őrült, hogy ilyenkor kezdek el bejegyzéseket írogatni? xD

Most már jó pár hét után ismét érkeztünk nektek egy újabb fordítással, bár előbb is felrakhattuk volna, de a lektorálással elég lassan haladtam, mert olyan sok minden lekötött… ^_^”

De megint azt mondom, hogy megérte megvárni, mivel ez most egy hosszabb fanfiction az eddigieknél, amiket fordítottunk. De mostantól a tempót nézve inkább a rövidebbeket fogjuk szerintem bevállalni. xD

Én személy szerint nagyon szeretem a Toradora!-t. Ezt a „kis” történetet lehet annak venni, hogy ez is megtörtént hétköznapjaikban, mert miért ne? Összefoglalva Ryuuyi meghálálja a Valentin Napot a Fehér-Nap alkalmából, és ráadásul a srác pont olyan napot hoz neki össze, amire még a lány se gondolt volna (ne gondoljatok perverz dolgokra ez ügyben! :D).

Szóval jó olvasást hozzá! ;)

Tigrisliliom

Elnézést kérek tőletek, hogy csak mára rakom fel, de tegnap későn értem haza, és már elég fáradt voltam, szóval nem tudtam magamon erőt venni, hogy felrakjam… :D

No de szerintem megérte megvárni, mivel ez egy a szokásostól hosszabb fejezet!

Ennek köszönhetően lesznek benne vicces, meglepő stb. fejlemények. A várt vendéggel még egy személy betoppan, és Magyarország „ütközői” is problémákat fog okozni. xD

Szóval még egyszer is elnézést kérek, hogy nem tartottam be a szombati feltöltést, de ahogy szoktam mondani, a hiba emberi dolog! :D

Nos, igen… még nem múlt el olyan régen a karácsony, hogy már is Újévi kinézetünk, legyen, de mondjuk úgy, hogy türelmetlen voltam! ;D

Most ne nézzetek nagyot, de nem azért a Kaichou wa Maid-sama!-ból hoztam a képet, mert már láttam (,de tervezésben van), hanem azért, mert megfogott ez a kép! Olyan szilveszteri hangulatos volt, vagy…, hogy is mondjam…, na megfogott! :D

De, hogy hű legyünk ahhoz, hogy a kinézethez jár egy fanfiction is, azért a fordítókat kicsit meg fogom hajszolni (igen, főleg neked szólt Oka-chan! xD). De ha nagyon nem sikerül szorgalmaznom tempót, akkor lehet, hogy és is igára vonom magamat.

Most így jobban elnézegetve az új stílust, (talán) jobban tetszik, mint az előző…., olyan sötét, de mégis hangulatos. :)

Éééés itt a meglepi! :D

Valójában karácsonyra szerettük volna megosztani veletek ezt a kis meglepit, de nekem sajnos 24-én sok dolgom van, és ezért nem biztos, hogy lett volna rá időm.

Nos, pirulás után pirulás jön, és a végén csattanóként egy pikáns kis fogadás! ;D

Nem tudom, hogy mennyi időnk lesz most karácsonykor törődni a honlappal, mert mindenki jár körbe-körbe a családjánál, de szokás szerint szombatonként jönnek a fejezetek! ;)

Újévre új kinézettel fogunk érkezni, remélem nem szerettétek meg annyira a karácsonyi stílust, mint én… :(

Szóval Boldog Karácsonyt mindenkinek! És zabáljátok tele magatokat (főleg bejglivel)! ;D