Lektor: Finn

 

 

 

 

B�cs�cs�k

 

Elvesztett�k a csat�t. Nem is, a h�bor�t. Lehet, hogy te m�g folytatni fogod, nem tudom, de az �n szerepemnek itt v�ge. Ak�rmerre n�zek halottakat �s sebes�lteket l�tok. Mindent beter�t a puskapor szaga. �rzem, ahogy mellkasom �sszeszorul �s nem enged. Olyan, mintha kit�ptek volna bel�lem egy darabot. De nem is ez f�j a legjobban. Oh, b�rcsak ez lenne a legkellemetlenebb �rz�s, mely most mark�ban tart. A k�n viszont sokkal nagyobb, mikor magam mell� pillantok �s nem te �llsz mellettem. Nem egyenes tart�sodat, er�s kezeidet, szigor� von�saidat, sz�ke, rendezetlen tincseidet �s kem�nynek t�n� zaf�r szemeidet l�tom. Egy sokkal mosolyg�sabb arc n�z vissza r�m, �s hab�r te sosem mosolyogt�l r�m, de amikor veled voltam nem �reztem ezt.

Ezt a kem�ny gyilkol�si sz�nd�kot.

Persze te is r�szt vett�l harcokban, de sosem �lvezetb�l tetted. De �... � maga a Kalma¹ megtestes�lt f�rfi alakja volt. Semmi k�ny�r�let, semmi megb�n�s. Csak a sz�ntiszta hal�l.

Annyi sz�nalom viszont volt benne, hogy kaptam h�rom percet. H�rom teljes percet, hogy elb�cs�zzak t�led. Mily' kev�s id� ez, de ki kell haszn�lnom. Talpam alatt a v�r�ztatta h� f�jdalmasan ropog.

�s v�gre szemeim meglelnek t�ged. Megt�rten, t�rdelsz egyik embered mellet. L�pteim felgyorsulnak �s olyan er�sen �lellek magamhoz, amennyire csak izmaim engedik. Er�ltetett mosollyal n�zek fel r�d. Tudod mit szeretn�k hallani, h�t mondd k�rlek... Mondd, hogy minden rendben lesz.
F�nytelen szemmel n�zel vissza r�m. H�t m�gis igaz? Nem maradhatok az oldaladon? B�r nevem egy h�s�², de �n magam egy senki vagyok. Mi�rt nem vagyok el�g er�s ahhoz, hogy a t�rsad legyek?

Remeg� k�zzel �rintem meg arcodat, ami most hidegebb, mint a f�ldjeim t�len, vagy t�n csak �n �rzem annak. Ajkaid cserepesek, de nem �rdekel. Sok mindent �tv�szelt az ut�bbi id�ben �s sz�momra ez m�g k�v�natosabb� teszi. Egyre k�zeledek, nem tolsz el. Ez boldogg� tesz. Becsukom szemeimet, m�r f�radtak a sok kegyetlens�g l�tt�n �s engedem, hogy a s�s k�nny enyh�n felmarja j�gg� fagyot b�r�met. M�r �rzem forr� leheleted, annyira cs�b�t�, hogy nem tal�lok r� szavakat. M�r csak egy kicsi hi�nyzik, �s v�gre boldog lehetek. V�gre kimutathatom �rz�seimet �s �n is megtudom, hogy mit gondolsz. Mindig olyan titokzatos �s f�lelmetes volt�l, de id�vel r�j�ttem, hogy ezek nem az igazi �rz�seid. Mit�l f�lsz? Mit titkolsz el�lem? Ezzel a cs�kkal felt�rod nekem a sz�vedet, Ruotsi³?

Hirtelen r�nt�s a karomon �s mikor kinyitom szemeimet, m�r t�volodok t�led. Egy feh�r s�l lebeg arcom el�tt. M�r is letelt volna az id�? Nem... nem... Nem! �n ezt nem fogadom el! M�g nem volt id�m elbucs�zni! Semmit sem siker�lt megtudnom! Ez �gy nem lehet!
Nem b�rom tov�bb �s engedem, hogy k�nnyeim z�porozzanak. A nevedet ki�ltom �s te r�mn�zel. Megprob�lsz fel�llni, de nem megy. Csak most l�tom, hogy egyik l�badb�l v�r�s v�r sziv�rog. Szabad kezemet fel�d ny�jtom �s prob�lok szabadulni. De nem megy... Fogvatart�m nem enged �s t�ged sem �rlek el.

Ruotsi! Ruotsi! RUOTSI!

Meg�g�rem, hogy amikor legk�zelebb tal�lkozunk sokkal er�sebb leszek, aki m�r nem szorul senki v�delm�re. Egy olyan nemzet, aki egyenl� veled. Akkor tal�n v�gre t�bbet mondasz majd el magadr�l.
M�g egy utols� prob�lkoz�s, majd egy �t�s, �s s�t�ts�g. Az utols� amire eml�kszem a te mindent elmond� ki�lt�sod.

 

 

1: A hal�l istenn�je a finn mitol�gi�ban.

2: Finnorsz�g emberi neve Tino V�inem�inen. V�inem�inen pedig a finn mond�k k�zponti h�se. S�m�n, var�zsl�, k�lt�, �nekes, aki a vil�g teremt�s�n�l is jelen volt, � volt a legels� ember. B�vebben...

3: Finn – Sv�dorsz�g