A karakterek Shungiku Nakamura tulajdonában állnak!
A magyarra fordított változat mangafictiontic.gportal.hu tulajdonában áll!
Író: Nanma -dono
Eredeti cím: The price of approval
Fandom: Sekai-ichi Hatsukoi
Főszereplő(k): Kou Yukina, (említett Shouta Kisa)
Fordította: Oka-chan
Lektor: Kitsu
Műfaj: Rejtett romantika
A jóváhagyás ára
Ez egy pompásan fényes tavaszi nap volt. Sütött a Nap, a madarak énekeltek és a Sakura fa rügyei épp most kezdtek el virágozni. A rövidre vágott fű a moha zöld mesés árnyalatával büszkélkedhetett.
A Művészeti Egyetem fehér épületén úgy tűnt, mintha a nap sugarai táncoltak volna sima, sík felületén.
Belül a művészeti blokkban sok diák volt, és mindegyik előtt egy-egy sima fehér festőállvány, s éppen azt tervezik, hogy mit fessenek. Néhány szerencsés diák az ablak mellet helyezkedett el, így az ihlet gyorsan jött.
Yukina ránézett az órára, majd felsóhajtott. Még csak 3 óra. Még egy órát itt kell maradnia, mielőtt dolgoznia kell menni 4-re, a váltás azonban csak 8-kor lesz, így az esély, hogy láthassa Kisát egyenlő a nullával.
Csak bámulta az üres vászont maga előtt. A tanár azt mondta neki, hogy fessen valami olyat, amit szeret, közel áll a szívéhet.
„Amit szeretek, amit szeretek…” -gondolkozott Yukina -„Kisa-sant mindennél jobban szeretem. Fessem le őt? Bizonyára nem bánná.”
Felemelte a karját az ecsettel a kezében. Úgy szerette volna lefesteni, ahogy utoljára látta. Kisa mélyen aludt az ágyban, az arca el volt temetve a párnában. Pont a ciklus vége volt és Kisa éppen összeomlott.
Yukina hagyta a festészet hullámának, hogy magával ragadja, és a keze saját magától mozogjon. Egy kis idő múltán abbahagyta, hogy megpillantsa mit teremtett. De a békésen alvó Shouta helyett, a vásznon Kisa háttal a falnak támaszkodva volt, óvatosan megérintve egyik kezével az arcán lévő kéznyomot. Úgy nézett ki, mint akinek fáj, és kissé rémült is volt.
Yukina azt az elé táruló képet valósította meg, mikor néhány nappal ezelőtt megütötte Kisát. Elborzadva nézte a vásznat. Vajon Kisa pillantását ilyen elárultra és kiszolgáltatottra formálta? Érezte, hogy a szégyen és a bűntudat hulláma söpör végig rajta. Milyen barát volt?
A tanár, aki a hallgatók befejezett munkáit ellenőrizte, végül Yukina munkájához ért. Kritikus szemmel vizsgálta a festményét.
-Helyes arckifejezés. –jegyezte meg. –Csak dolgozz még rajta egy kicsit, de ne úgy, mint valami középiskolás. Ettől eltekintve jó kép.
Yukina a válaszát úgy adta meg, hogy átütötte a festett vásznat, így most egy termetes lyuk tátongott rajta. Ezután elviharzott egy romos festőállványt, és egy meglepett tanárt hagyva maga után.
Ha Kisa fájdalma volt az ára a tanár jóváhagyásának, akkor inkább hagyja a fenébe.
|